www.reciproc.com/assets/mov/shaping-and-brushing-r25-block.mov

szerintünk: (5/5)
szerintetek: (4/5)

Kötelezően választható továbbképzés, Szombathely, 2011.04.16.

 

Tematika:

 

Előadások:

Dr. Krajczár Károly: A munkahossz meghatározása elektronikus mérőmódszerrel (apexlokátorok alkalmazása). 45 perc.

Dr. Szilárd Szabó: Gépi gyökércsatorna előkészítés nikkel-titánium eszközökkel (Mtwo, RECIPROC). 45min.

 

Workshop (Dr. Krajczár Károly és Dr. Szabó Szilárd vezetésével):

-A gyökércsatorna bemenetek lokalizálása trepanált moláris fogaknál.

-C-Pilot file-ok alkalmazása a munkahossz elérésére.

-Munkahossz meghatározása Raypex5 apexlokátorral.

-A VDW Silver endodontiai motor működésének bemuatatása.

-Mtwo, Reciproc file-okkal végzett gyökércsatorna preparálás bemutatása lépésről lépésre.

-Az Mtwo file-okkal végzett preparálás elvégzése a résztvevők által magukkal hozott, előzetesen trepanált extrahált fogakon, vagy műanyag modellen.

-A preparált csatornák gyökértömése laterálkondenzációs technikával.

-Thermoplasztikus gyökértömési eljárás bemutatása, kipróbálása.

 

Kapcsolattartó: Widder Zsolt tel: 06703683179

 

Bemutatkozás: Dr. Krajczár Károly

1998-ban végeztem a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 2000-ben szereztem meg a „Fog-és szájbetegségek szakorvosa”, 2006-ban pedig a „Konzerváló fogászat és fogpótlástan szakorvosa” szakvizsgát.
2001 óta a PTE ÁOK Fogászati- és Szájsebészeti Klinikáján egyetemi oktatóként részt veszek a fogorvosképzésben, tutorként a szakorvosképzésben, és a szakorvosok folyamatos továbbképzésében.

Szakterületem: komplikált endodontiai beavatkozások (2001 óta végzek a Fogászati Klinikán emelt szintű elnodontiai ellátást).

Tagja vagyok, a Magyar Fogorvosok Egyesületének, 2010 óta vezetőségi tagja vagyok a Magyar Endodonciai Társaságnak.

Publikációk

Károly Krajczár, Gyula Marada, Gábor Gyulai, Vilmos Tóth: Comparison of radiographic and electronical working length determination on palatal and mesio-buccal root canals of extracted upper molars.
Oral Surg Oral Med Oral Pathol Oral Radiol Endod. 2008 Aug;106(2):e90-3. Epub 2008 Jun 13.

Krajczár K, Soltész M.Zs, Gyulai G, Marada Gy, Szabó Gy, Tóth V: ProPex apexlokátorral, és radiológiai módszerrel végzett munkahossz-meghatározás összehasonlítása in vitro direkt eljárással. Fogorv Szle 2008;101:107-11

Krajczár K, Tóth V, Nyárády Z, Szabó Gy. Step-back technikával és GT Rotary File nikkel-titánium gépi forgóműszerrel végzett gyökércsatorna-előkészítés in vitro vizsgálata. Fogorv Szle 2005;98:119-23

Idézhető absztrakt:

Lempel E, Krajczár K, Szabó Gy. Metal-Free Ceramic Crowns; Study Cases. Fogorv Szle 2003;96:238

Kongresszusi előadások, poszterek:

Krajczar K., Kende D., Boda D., Jeges S., Lempel E., Nagy A. Clinical investigation of the endodonticaly treated and the retreated teeth – influencing factors of the treatments. IFEA 8th World Endodontic Congress, Athens 2010

 

 

Kende D., Dunavari E., Lempel E., Nagy A., Krajczar K. Retrospective clinical study of evaluate the performance of fiber reinforced posts after a service period of 5 years. IFEA 8th World Endodontic Congress, Athens 2010

 

 

Krajczár Károly: Klinikai endodontiai kutatások (Fogorvostudományi szakmai napok Pécs 2010. Fogorvosi Tudományos Ülés, Pécs, 2010.09.03.)

Krajczár Károly, Szabó Gyula Tamás, Lempel Edina, Tóth Vilmos
Fogszabályozó kezelés utáni esztétikai helyreállítás kompozit tömőanyaggal. Esetbemutatás.
(MFE Gyermekfogászati és Fogszabályozási Társaság XIX. Symposium, III. Tóth Pál Vándorgyűlés Pécs, 2007.10.06.)

Krajczár Károly, Marada Gyula, Szabó Gyula: Fraktúrált endodonciás műszerek gyökércsatornából történő eltávolítása a klinikai gyakorlatban – esetbemutatás (MFE Endodontiai Társaság és Dento-Maxillo-Faciális Radiológiai Társaság közös kongresszusa Ráckeve, 2007.06.15.)

Gyulai Gábor, Soltész Zsófia Márta, Krajczár Károly, Szabó Gyula: Apexlokátoros mérés, és tűs kontroll röntgenfelvétel alapján végzett munkahossz meghatározás pontosságának in vitro vizsgálata (MFE Endodontiai Társaság és Dento-Maxillo-Faciális Radiológiai Társaság közös kongresszusa Ráckeve, 2007.06.15.)

Baumann Petra, Krajczár Károly, Nyárády Zoltán, Szabó Gyula: Jobb felső nagymetszőn jelentkező belső resorptio ellátása: esetbemutatás (MFE Endodontiai Társaság és Dento-Maxillo-Faciális Radiológiai Társaság közös kongresszusa Ráckeve, 2007.06.15.)

Krajczár Károly, Szabó Gyula: Fraktúrált endodonciás műszerek gyökércsatornából történő eltávolítása a klinikai gyakorlatban – esetbemutatás (Szeged , Tudományos Továbbképző konferencia és Fogorvostalálkozó, 2007. 04. 22)

Krajczár Károly, Tóth Vilmos: Az endodoncia aktuális kérdései (PTE Orvostudományi Koordinációs Központ, valamint Orvostudományi és Egészségtudományi Szakosztálya rendkívüli tudományos ülése, Pécs, 2007.03.28.)

Krajczár Károly, Gyulai Gábor, Pótó László, Szabó Gyula: Propex apexlokátor, illetve tűskontroll RVG felvétel segítségével meghatározott foramen radiologicum és feltételezett foramen physiologicum távolság összehasonlítása in vitro vizsgálattal (Magyar Fogorvosok Egyesülete Árkövy Vándorgyűlése, Debrecen, 2006.08.31-09.02.)

Krajczár Károly, Lempel Edina, Tóth Vilmos, Szabó Gyula: Kézi és gépi gyökércsatorna előkészítés in vitro vizsgálata ( MFE Magyar Endodontiai Társaság és a Dento-Maxillo-Faciális Radiológiai Társaság közös kongresszusa, Ráckeve, 2004.06.3-5)

Krajczár Károly, Szabó Gyula: Moláris fogak gyökércsatorna előkészítése hagyományos technikával és gépi meghajtású nikkel-titánium forgóműszerrel (Szeged 2004 Tudományos Továbbképző konferencia és Fogorvostalálkozó, 2004. 04. 23-24)

Krajczár Károly, Szabó Gyula: Gyökércsatorna-rendszerek tisztítása és fertőtlenítése (L&L Dental C. Kft. XIV. Nemzetközi Fogászati Kongresszusa, 2003.09.13.)

Lempel Edina, Krajczár Károly, Szabó Gyula: Fémmentes kerámia koronák alkalmazása (esetbemutatás) (Magyar Fogpótlástani Társaság XV. Kongresszusa, Budapest, 2003.08.29)

 

 

 

 

szerintünk: (5/5)
szerintetek: (5/5)

szerintünk: (5/5)
szerintetek: (4/5)

Amikor már elegendő tömést, gyökértömést, koronát, implantátumot készítettünk, helyeztünk be, akkor itt az ideje az önfeledt kikapcsolódásnak. Irány a sípálya!

Mi tudja a legjobban kikapcsolni a legjobban a fogorvost? Hát az a tevékenység, ami a legnagyobb odafigyelést igényli: sí.

www.paradiski.com

Nagyon jó kikapcsolódás volt. Sajnos amióta visszajöttünk, azóta már 2 honfitársunk halt meg sielés közben. Szóval csak óvatosan.

 

 

 

 

szerintünk: (4/5)
szerintetek: (0/5)

Ich habe den ersten Erfahrungen mit den  neuen Reciproc System. Der 50 Jahre alte Patient brauchte auf die Zahne 46, 47 Kronen, weil der linguale Seiten gebrochen sind. Wir hatten keine genügenden Oberflache ohne Stiftaufbau um die Kronen zu Verankern. Deshalb brauchten wir die Wurzelbehandunglen.

 

Zwischen die Behandlung habe ich mal festgestellt, dass in beiden Zahnen 4 Wurzelkanale sind.

 

 

 

 

 

 In der Zahn 46 zwei in mesialen und zwei in distalen Wurzel. Aber in der Zahn 47 in der distalen Wurzel war eine aber in den Mesialen war drei Wurzelkanale.

Die Wurzelkanale wurden mit Reciproc file aufbereitet. Erstmal habe ich bis 2 mm von der geschatzten Lange die Kanale geformt mit R25, dann mit VDW Gold die Lange elektronisch gemessen (K-file ISO 10). Und als nächste Schritt mit R25 File die ganze Lange geformt. Die letzte Formgebung passierte mit R40. Für beide Zähne habe ich nur ein R25 und ein R40 benutzt.

Die Wurzelfüllengen habe ich mit Lateralkondensation angewandt, GP mit AH+.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Auf den ersten Kontrollröntgen konnte ich die Wurzelkanale nicht genau sehen so deshalb machte ich eine zweite Röntgenaufnahme aus exzentrischem Winkel. So sind die Wurzelfüllengen ganz perfekt zu entdecken

 

 

szerintünk: (5/5)
szerintetek: (0/5)

Tisztelt Olvasó!

Térjünk rá a SOLUMIUM felhasználására! Mint ahogy a honlapjukon www.solumium.com is olvasható, a Solumiumot először higítatlan formában kell a gyökércsatorna átöblítésére felhasználni. Egy csatornába kb. 0,5 ml oldatot kell beinjektálni, majd 1 percig benne hagyni. Utána hígabb oldatot kell készítenünk, mégpedig 10% - osat. Mit jelent ez? 0,2 ml Solumiumhoz desztvizet szívunk fel a 2 ml-es fecsibe. Majd ezzel a hígabb oldattal átöblítjük mégegyszer a csatornát.

A fogat a szituációnak megfelelően lezárjuk.

Ez az egész bejegyzés olyan lett, mint egy sütirecept :)

Jó használatot!

 

 

 

szerintünk: (5/5)
szerintetek: (0/5)

A SOLUMIUM DENTAL: egy hipertiszta klórdioxid oldat

és alkalmazása a fogorvosi gyakorlatban

 

Csikány Csilla fogszakorvos, Várnai Gusztáv szájsebész és

Noszticzius Zoltán egyetemi tanár BME Fizika Tanszék Kémiai Fizika Csoport

 

Összefoglalás

Ebben a cikkben  általában a klórdioxiddal (ClO2), speciálisan pedig a múlt év végén SOLUMIUM DENTAL néven forgalomba hozott hipertiszta ClO2 oldattal kapcsolatos tudnivalókat foglalja össze. Ebben az első cikkben a ClO2 –nak mint fertőtlenítőszernek a történetét, felhasználási területeit, és tulajdonságait ismertetjük. Elmondjuk, hogy a ClO2, különösképpen pedig annak hipertiszta vizes oldata, miért tekinthető ideális biocid anyagnak. Végül arra is kitérünk, hogy ennek dacára miért csak most kerül sor a ClO2 alkalmazására a gyógyászatban.

 

A klórdioxid (ClO2) története és felhasználási területei  

A klórdioxid zöldessárga, vízben és vizes oldatokban jól oldódó gáz. Régóta ismert vegyület: elsőként Sir Humphrey Davy állította elő 1811-ben, jelentőségre azonban csak a 20. században tett szert. Legnagyobb mennyiségben a papíriparban használják a cellulóz fehérítésére. Itt a klórt szorította ki, mert a klórt alkalmazó technológia veszélyes mennyiségű karcinogén dioxin képződésével járt.

Második legfontosabb alkalmazási területe az ivóvíz fertőtlenítése.  Ilyen célra elsőként a Niagara vízesés melletti Niagara Falls városkában alkalmazták 1944-ben a klór helyett. A klórdioxid ugyanis több előnyös tulajdonsággal rendelkezik a klórral szemben. Miközben fertőtlenítő hatása a legtöbb alkalmazásban felülmúlja a klórét, attól eltérően nem klórozza a szerves vegyületeket. Niagara Fallsban konkrétan a vízben lévő fenol okozta a problémát, a klór ugyanis klórfenollá alakította azt, amely a víznek nagyon kellemetlen ízt adott. Az ivóvíz klórozása során képződő termékek közül egyébként az úgynevezett trihalometánokat (THM-eket) tekintik az egészségre leginkább károsnak, mivel ezek rákkeltő vegyületek. Ezért azokon a helyeken, ahol nagy a víz szervesanyag-tartalma, célszerű áttérni az olcsóbb klórról a drágább, de egészségesebb klórdioxidra. A nagyvárosok közül elsőnek ez Brüsszelben történt meg 1956-ban.

 

ClO2 alkalmazása az élelmiszeriparban, a szájhigiéniában és a fogászatban

Legújabban klórdioxidos oldatokat más célokra is alkalmaznak, pl. az Egyesült Államokban gyümölcsök és húsok lemosására. A fertőtlenítés mellett a klórdioxid szagtalanításra is képes. Ezt a tulajdonságát az élelmiszeripari és más alkalmazások mellett klórdioxidos szájvizekben is hasznosítják. A kórdioxid ugyanis nemcsak elöli a szájszagért felelős baktériumokat, de közvetlenül is reagál a szájszagot okozó kéntartalmú vegyületekkel (ezek elsősorban a kénhidrogén, a metil-merkaptán és a dimetilszulfid), és így hatásosan szünteti meg a halitózist, amint azt egy nemrég megjelent igen alapos japán tanulmány [1] is demonstrálta. Ugyanezen közlemény hangsúlyozza a klórdioxidos szájvizek két fontos előnyét az ugyanilyen célú klórhexidin-tartalmú szájvizekkel szemben: nem színezi el a fogakat és a nyelvet, továbbá tartós használata sem jár nemkívánatos mellékhatásokkal. Az ilyen szájvizek elterjedését eddig csak az akadályozta, hogy azok a klórdioxid mellett más vegyszereket is tartalmaznak, ami a készítmények használhatóságát és eltarthatóságát jelentősen rontja. Az utóbbin úgy szoktak segíteni, hogy a klórdioxidot a helyszínen állítják elő az előállításához szükséges vegyszerek helyszíni összekeverésével. Ilyen eljárást alkalmaz például a New York-i illetőségű Frontier Pharmaceutical cég DioxiCare [2] rendszere, amelyet szájhigiénia mellett fogfájás megszüntetésére is ajánlanak. A helyszíni összekeverés azonban csak az eltarthatóság problémáját oldja meg, a ClO2 előállításhoz szükséges vegyszerek továbbra is a keverékben maradnak.

 

A ClO2 hagyományos helyszíni előállítása

A klórdioxid helyszíni előállítása többféle módon lehetséges. Itt csak azt a módszert ismertetjük, amely humán célú felhasználásra alkalmas. Klórdioxidot legegyszerűbben nátrium kloritból (NaClO2) szokás fejleszteni valamilyen savval. A NaClO2 savas közegben ugyanis diszproporcionálódik ClO2-ra és Clionra. A kitermelés és a reakció gyorsasága szempontjából az optimális savas közeget a sósav jelentené, de ez csak ipari alkalmazásoknál jöhet szóba. Humán alkalmazásoknál sósav helyett valamilyen szerves savat, leggyakrabban citromsavat használnak.  A ClO2-fejlesztés a citromsavval azonban lassú, és távolról sem kvantitatív, ami elsősorban nem a kitermelés, hanem az elreagálatlan klorit miatt problematikus. Továbbá ilyenkor klorát (ClO3)  is képződik, amely ugyancsak nemkívánatos szennyező komponens. A legnagyobb probléma azonban maga a citromsav, amely a fogzománcra is veszélyes. Ráadásul, mint már említettük, az így előállított klórdioxid a jelenlévő sokféle szennyezés miatt instabil: hamar elbomlik, ezért is van szükség a helyszíni előállításra.

 

Egy magyar találmány: a SOLUMIUM

            A fenti problémák megoldását tűzték maguk elé azok a kutatásaink, amelyek a szennyezőanyagoktól mentes nagytisztaságú klórdioxid oldatok előállítására irányultak. E kutatások eredményeként egy „hipertiszta” ClO2 oldat készítésére alkalmas membrán- technológiát sikerült kifejleszteni, amely eljárásra 2006-ban tettek találmányi bejelentést Noszticzius Zoltán és munkatársai [3]. Találmányuk jelenleg szabadalmaztatás alatt áll a világ több országában. A szennyezőanyagoktól mentes, vizes klórdioxid oldat további előnyös tulajdonsága, hogy - a sokáig fennálló tudományos tévhittel szemben - csak igen lassan bomlik, és így kereskedelmi forgalomba hozható. A SOLUMIUM DENTAL [4] ilyen hipertiszta klórdioxid oldat, amelyben a ClO2 koncentráció 1200 ppm, és amely a fogorvosi gyakorlatban előnyösen alkalmazható. Ezen alkalmazások ismertetése előtt azonban röviden arra a kérdésre is ki kívánunk térni, hogy a lehetséges fertőtlenítőszerek közül miért a tekinthető ClO2 az egyik leghatékonyabbnak, sok szempontból a legjobbnak, vagyis ideális biocidnak, valamint hogy ezen kiváló tulajdonságainak dacára miért nem alkalmazták eddig  a humán gyógyászatban?

 

Miért ideális biocid a ClO2?

A klórdioxidnak mint fertőtlenítőszernek az alábbi 6 előnyös tulajdonságát sorolhatjuk fel:       

1) Először is a ClO2 valamennyi mikroba – tehát a baktériumok, gombák, vírusok és protozoonok – ellen bevethető, és általában jóval hatékonyabb, mint más fertőtlenítőszerek.

Az 1. táblázat [5] néhány gyakran használt fertőtlenítőszerre azokat a minimális fertőtlenítőszer-koncentrációkat adja meg ppm (tömeg/tömeg) mértékegységben, amely ahhoz szükséges, hogy 2,5 perc alatt megfelelő fertőtlenítő hatás mutatkozzon. A táblázat 5 különböző mikroorganizmusra hasonlítja össze a különféle fertőtlenítőszerek hatásosságát.  

A táblázat jól mutatja, hogy míg a klórdioxidból gyakran 1 ppm-es koncentráció is elegendő, addig más fertőtlenítőszerekkel ennél nagyságrendekkel többre van szükség ugyanolyan hatás eléréséhez. Vagyis a fenti fertőtlenítőszerek közül a klórdioxid a leghatékonyabb.

 

 

 

 

Fertőtlenítőszer

mikroorganizmus

E. coli

S. aureus

MRSA

B. subtilis (spóra)

A. niger

glutárdialdehid

100.000

100.000

100.000

100.000

100.000

fenol

10.000

>10.000

>10.000

>10.000

>10.000

abszolút etilalkohol

500.000

500.000

500.000

500.000

500.000

klórhexidin diglukonát

100

10

1.000

1.000

>10.000

benzalkonium klorid

100

10

100

1.000

10.000

polivinil pirrolidon (Povidon)-jód komplex

10

100

100

>1.000

1.000

nátriun hipoklorit

10

10

10

>1.000

1.000

klórdioxid

1

1

1

100

10

 

1. táblázat

 

2) A ClO2 második rendkívül előnyös tulajdonsága az, hogy az emberre nem, vagy csak kevéssé veszélyes. Mint említettük, a klórdioxidot ivóvíz tisztítására használják, ezért először állat – elsősorban patkány – kísérletekben igazolták, hogy emlősökre relatíve veszélytelen. Például az egyik kísérletben patkányokat 90 napon keresztül itattak klórdioxidos vízzel [6], és ez még akkor sem okozott elváltozást az állatokban, ha az ivóvizük ClO2 tartalma 200 ppm volt. Egyedül a légutak gyulladását lehetett megállapítani, ez azonban nem közvetlenül a megivott, hanem az ivóvízből elpárolgott, majd pedig belélegzett ClO2-nak volt tulajdonítható. Amikor azonban az USA-ban egyre több helyen álltak át a víz ClO2-os fertőtlenítésére, akkor a ’80-as évek elején az Ohioi Állami Egyetemen humán kísérleteket is végeztek 60 önkéntes 21 és 35 év közötti fiatalemberen [7]. Ezekkel egy liter klórdioxidos vizet itattak, majd 4 napig mindenre kiterjedő klinikai vizsgálatnak vetették alá őket. Amikor senkinél sem tapasztaltak semminemű elváltozást, akkor ismét egy liter, de magasabb ClO2 tartalmú vizet kaptak inni. Így fokozatosan emelve a bevitt ClO2 mennyiségét megállapítást nyert, hogy napi 24 mg ClO2 elfogyasztása egy egészséges felnőtt esetében még semmilyen mérhető változást nem okoz. E dózis fölé csak azért nem mentek, mivel ivóvízből ilyen sok ClO2 biztosan nem kerülhet az ember szervezetébe, a kísérletek célja pedig éppen az volt, hogy a ClO2 veszélytelenségét igazolja ebben az alkalmazásban.

            Fontos továbbá elmondani, hogy az Atlantai Toxikológiai Központ jelentése [8] leszögezi, hogy a klórdioxid nem rákkeltő, és allergiát sem okoz.

 

3) A ClO2 harmadik előnyös tulajdonsága, hogy miközben igen jól oldódik az erősen poláros vízben, ugyanakkor legalább ilyen jól oldódik apoláris szerves fázisokban is, mint pl. a szilikongumi [3], a hexán, a ciklohexán, a benzol stb. [9]. Ebből következően jól oldódik a sejtmembránok apoláris lipid fázisában is. Vagyis a ClO2 behatolásának (penetrációjának) a sejtmembránok nem jelenthetnek akadályt. Ennek tulajdonítható, hogy a ClO2 nemcsak a bőr vagy a nyálkahártya felszínén fertőtlenít, hanem az alkalmazott ClO2 koncentrációtól és fertőtlenítési időtől függően néhány tized mm-re, vagy még mélyebbre behatolva mélységi fertőtlenítést is végez. Ez különösen biofilmek esetében fontos. Pl. szabad vizes oldatban hiába az ózon az elismerten legerősebb fertőtlenítőszer, mégis biofilmek esetében szinte hatástalan, mivel az ózon oldhatósága kicsi, és ezért nem képes behatolni a biofilmbe. A klórdioxidot viszont kiválóan lehet alkalmazni a biofilmek eltávolítására is.

 

4) A negyedik előnyős tulajdonság, hogy a ClO2 csak nagyon kevés anyaggal reagál. Oxidálja ugyan a Fe(II)-t Fe(III)-má, valamint a Mn(II)-t Mn(IV)-gyé, de nem reagál az alkoholokkal, az aldehidekkel, az egyszeresen telítetlen szénhidrogénekkel, a DNS-sel, és a felsorolást még hosszan lehetne folytatni. A élőlényekben előforduló 20 aminosav közül is csak néggyel lép reakcióba, azokkal viszont igen gyorsan. Ez a négy a két kéntartalmú aminosav: a cisztein és a metionin (a ClO2 vonzalmát a kénhez már korábban említettük), valamint a tirozin és a triptofán. Fertőtlenítő hatása is ezen reakcióknak tulajdonítható, bár a pontos hatásmechanizmus egyelőre nem ismeretes.

Ha a fertőtlenítést olyan közegben végezzük, ahol oxidálható és klórozható anyagok is jelen vannak, akkor az ózon és a klór gyorsan fogy az oxidációs és klórozási reakciókban, tehát sok kell belőlük. A ClO2 viszont csak kevés anyaggal reagál, és ezért ilyen körülmények között sem kell több belőle a fertőtlenítéshez.

 

5) Az ötödik, de nagyon hangsúlyozandó előnyös tulajdonság, hogy a klórdioxiddal szemben a mikrobák nem képesek rezisztenciát kifejleszteni. Ezt a már említett toxikológiai jelentés [8] kísérletekre hivatkozva állapítja meg, de elvileg is ez várható. Ugyanis valamennyi élőlény, így a mikrobák is ugyanabból a 20 aminosavból épülnek fel, így a ciszteint, a metionint, a tirozint és a triptofánt egyik sem nélkülözheti. Ennek különösen napjainkban lehet nagyon nagy jelentősége, hiszen egyre-másra jelennek meg a különféle antibiotikumokkal szemben rezisztens törzsek, mint pl. a nevezetes MRSA (a Meticillin Rezisztens Staphylococcus Aureus). Ilyen probléma a klórdioxiddal kapcsolatban elvileg sem várható.

 

6) Végül gyakorlati szempontból fontos előny a klórdioxid illékonysága. Ugyanis a fertőtlenítőszerre csak addig van szükség, amíg az a kórokozó mikrobákat el nem pusztítja. Ha ez megtörtént, utána a fertőtlenítő anyagra már nemcsak hogy nincs szükség, de a gyorsabb gyógyulást akár gátolhatja is. Ha hipertiszta klórdioxid oldatról van szó, akkor a víz és a klórdioxid-oldat elpárolgása után semmi sem marad vissza, tehát ebből a szempontból is ideális biocidnak tekinthető.   

 

Miért nem alkalmazták eddig a ClO2-ot a gyógyászatban?

            Mindezek után logikusan felmerülő kérdés, hogy a klórdioxid mint a célra kiválóan alkalmas emberi (illetve állati) bőr- és nyálkahártya fertőtlenítő szer miért nem került már régen bevezetésre? Röviden 4 okot említhetünk:

 

1) Nem volt ismeretes olyan módszer, amellyel egyszerűen és gyorsan állítható elő megfelelően tiszta vizes klórdioxid oldat. A SOLUMIUM oldat bevezetésével most ez a probléma megoldódik.

 

2) Feltételezték, hogy a klórdioxid vizes oldata aránylag gyorsan bomlik, ezért a vizes oldat nem tárolható. Mint már említettük, ez szerencsére nincs így: a tiszta oldat szobahőmérsékleten akár évekig is eltartható. (A tárolásnál egyébként nem a bomlás, hanem sokkal inkább a ClO2 illékonysága jelenti a fő problémát. Az oldat gőznyomását, és így a veszteségeket azonban jelentősen csökkenteni lehet, ha a SOLUMIUM DENTAL oldatot - különösen, ha már megkezdtük a használatát - a hűtőben tartjuk).  

 

3) A klórdioxidnak azok az előnyös tulajdonságai, amelyeket az előző paragrafusban ismertettünk, így összefoglalóan nem voltak köztudottak. Különösen a ClO2 veszélyességének a foka okozhatott félreértéseket. Ugyanis nagy koncentrációban és huzamosan belélegezve a ClO2 tüdővizenyőt okoz, sőt, fel is robbanhat (bár ez utóbbit inkább puffanásnak nevezik, ugyanis nagyon erőtlen). A nemzetközi szabványok szerint azonban a 3000 ppm alatti ClO2 oldatok nem minősülnek veszélyes anyagnak, mert az említett veszélyekkel csak az ezt a határt többszörösen meghaladó koncentrációknál kell számolni.

 

4) Végül megjegyezzük, hogy a nagy gyógyszergyárak ismert molekulákkal nem szívesen foglalkoznak (márpedig a ClO2 majd két évszázada ismert), mivel ezek a molekulák nem szabadalmaztathatóak, és ennek következtében a várható profit kisebb. Ezért nem voltak érdekeltek abban, hogy a klórdioxid alkalmazásait kutassák.

 

 

IRODALOM

 

[1]  Shinada, K.; Ueno, M.; Konishi, C., Takehara, S.; Yokoyama, S.; Kawaguchi, Y.

      A randomized, double blind, crossover, placebo-controlled clinical trial to asses the

      effects of a mouthwash containing chlorine dioxide on oral malodor

      Trials 2008, 9:71 (9 Dec. 2008)

 

[2]  http://www.frontierpharm.com

 

[3] P 06 00735 lajstromszámú magyar találmányi bejelentés:

      Permeációs eljárás és berendezés nagytisztaságú klórdioxidot tartalmazó fluidumok

      előállításához    Közzétéve: 2009. 04. 28. Szabadalmi Közlöny 114, 4/II  P122., továbbá   

      WO/2008/035130 lajstromszámú Patent Cooperation Treaty (PCT ) bejelentés:

      Permeation method and apparatus for preparing fluids containing high purity chlorine

      dioxide   International Preliminary Report on Patentability: 12. 02. 2009.

 

[4] http://solumium.com

 

[5] Wilson, C. L.; Droby, C. L.

     Microbal Food Contamination CRC Press Boca Raton 2001 p.12

 
[6] Daniel, F.B.; Condie, L.W.; Robinson, M.; Stober, J.A.; York, R.G.; Olson, G. R.; 
      Wang, S.R.  Comparative 90-day subchronic toxicity studies on three drinking water
      disinfectants, chlorine, monochloramine and chlorine dioxide, in the Sprague-Dawley rats. 
       J. Am. Water Works Assoc., 82: 61-69. (1990)
 
[7] Lubbers, J.R.; Bianchine, J. R.: 
     Effects of the Acute Rising Dose Administration of Chlorine Dioxide, Chlorate and
     Chlorite to Normal Healthy Adult Male Voluntairs 
     J. Environ. Pathol. Toxicol. 1984 5 (4-5) 215-228.
 
[8] ATSDR (Agency for Toxic Substances & Disease Registry ): 
     Toxicological profile for Chlorine Dioxide and Chlorite, September 2004, 
     az interneten is elérhető: 
     http://www.atsdr.cdc.gov/toxprofiles/tp160.html
 
[9] Pitochelli, A. R., Generation of chlorine dioxide in a non-aqueous medium 
     U.S. Patent 5,405,549 (1995)
szerintünk: (5/5)
szerintetek: (0/5)

Endodonciai motor integrált bemérővel. Ezzel a géppel bármelyik gépi forgó NiTi tágító műszer meghajtható. Pedállal működtethető, akkor forog a gép,amikor én akarom, és nem akkor amikor ő. A különböző tűrendszerek paramétereit (fordulatszám, forgatónyomaték) a gyár előre betáplálta a gépbe, így nem nekünk kell minden egyes tűnél bepötyögni a felhasznált tű forgatónyomaték és forgás értékeit.

Upgradelhető: a későbbi fejlesztéseket,  a kereskedő cég fel tudja telepíteni a Gold-ra. Ha kijönnek egy új tűrendszerrel, akkor annak az adatait is fogja tudni.

 Ellentétben más gépekkel töltés ideje alatt is használható. Ez egy nagyon fontos tulajdonság, hiszen így nem kell megállni a gyökérkezelés közben (elég furcsán nézne ki a beteg, szájából kilógó kofferdámmal, ahogy üldögél fél órát és közben arra vár, hogy az aktuális endomotort feltöltsük). Folyamatosan lehet dolgozni vele.  

Precíz gépről van szó, a beállított paramétereken forgatja a tűket.

Hogyan használjuk?

Bekapcsolás után aktiválni kell a bemérő funkciót. Ezt úgy tehetjük meg, ha az ajakkampóra rácsíptetjük a csíptetőt. Ekkor egy kis LED pirosról zöldre vált.

Ellenőrizzük le, hogy az APEX STOP funkció be van-e kapcsolva. Ezt a menüben tehetjük meg. Aktiválni kell az AUTOMATIKUS VISSZAFORGATÁS ARS gombot. Addig kell nyomogatni, amíg zöldre nem vált.

Ha ezek megvannak, akkor hajrá.

3 éve használom ezt a gépet ritkán van vele problémám.

Jellegzetes bemérő hiba, hogy tág gyökércsatornák esetén a bemérés pontatlan. Ilyenkor az a tapasztalatom, hogy exstirpáció elvégzése után a nagyobb tűkkel, akár ISO 80-sal kell kezdeni a gyökércsatorna bemérését. Majd ha így nem sikerül eljutni a gyökércsúcsig akkor egyre kisebb és kisebb tűvel kell megpróbálni. Így pontosabb lesz a munkahossz meghatározás.

 

Hasznos lehet végighallgatni egy tanfolyamot is:  http://endodent.blog.hu/tags/tanfolyamok

 

szerintünk: (5/5)
szerintetek: (0/5)

 

2010 őszén kollégámhoz érkezett a páciens. 50 év körüli férfi 10 évvel ezelőtt hozatta rendbe fogait, teljes szanálást végeztek rajta. Szépen ellátták gyökértömésekkel majd koronákkal. De csap nem  készült mindenhova. Noha a gyökértömések lege artis készültek(csúcsig érő. falálló), ennek ellenére sajnos periapikális elváltozásokat és fisztulákat találtunk a gyökérkezelt fogak egy részénél.

 

 

A koronák, egyéb fogművek és a szuvas léziók eltávolítása után a régi gyökértömés eltávolítását elvégeztem. Kloroformmal és ISO 20 -as  Hedström reszelővel.

Miután ISO 60-as méretig feltágítottam a gyökércsatornát kálcium-hidroxiddal feltöltöttem és foszfátcementtel zártam.

Solumiummal irrigáltam.

Többszöri kezelés és visszahívás után a gyökércsatornát Pro Root MTA-ba mártott guttapercha csúccsal tömtem le. Hideg guttapecha technikával: laterál kondenzációval.

A gyökértömés után 6 héttel készült a kontroll röntgen, amin a gyógyult állapot látható.  

 

 

szerintünk: (5/5)
szerintetek: (0/5)

 

Kedves Doktornő, Doktor Úr!               Budapest, 2010. szeptember 23.

Az előző években Ön már részt vett a Semmelweis Egyetem Konzerváló Fogászati Klinikája által szervezett tanfolyamokon, ezért engedje meg, hogy figyelmébe ajánljam újabb, már akkreditált tanfolyamunkat.

Besorolás: Kötelezően választható

Akkreditált pontértéke: eredményes vizsgával 14 pont

Díja: 25 000.- Ft

Előadó: Dr. Tóth Zsuzsanna egyetemi docens

Gyakorlati kurzus: Dr. Szabó Szilárd

A tanfolyam helye: VIII. Szentkirályi u. 47. SE. FOK Oktatási Centrum

A tanfolyam időpontja:  2010. november 5. péntek 10:00 - 16:30

                                           2010. december 3. péntek  10:00 - 16:30 

                             

  2011.február 4.péntek 10:00-16:30

2011. április 1. péntek 10:00-16:30

2011.május 13.péntek 10:00-16:30

 

 

Jelentkezni a következő email címen lehet: palvolgyi@fok.usn.hu

 

Telefonszám: 061 4591500/59366 melléken Pálvölgyi Évánál

Üdvözlettel:

Pálvölgyi Éva

tanfolyamszervező

 www.oftex.hu

 

A tanfolyam címe: A korszerű kézi és gépi gyökérkezelés elmélete és gyakorlata

 

 Ha szívesen venne részt valamelyik tanfolyamon, kérem, hogy emailben, vagy telefonon jelezze.

 

 A kézi és a különféle gépi gyökércsatorna preparálási módszerek jellegzetességeinek összefoglalása és összehasonlítása mellett az alkalmazások előnyeinek, hátrányainak összegezésére is sor kerül. Szeretnénk megismertetni Önnel a világújdonság „Reciproc” koncepciót, mely mindössze egyetlen eszközzel ígéri az egyszerű, biztonságos és gyors megmunkálást. Az előadások után, élő bemutatót követően, hands-on kurzusunkon a tökéletes megmunkálást segítő Zeiss mikroszkópok biztosításával ismerkedhet az eszközökkel, gyakorolhatja használatukat

szerintünk: (5/5)
szerintetek: (0/5)
free counters
süti beállítások módosítása